Nyílászáró hőátbocsátási tényezőjének ( Uw ) javítása, páralecsapódás csökkentés. Műanyag és rozsdamentes acél távtartók .

A mai modern nyílászárók esetében egyre fontosabb szerepet tölt be a távtartók hőszigetelő-képességénnek javítása. Az üvegszerkezetét (Ug) nem, viszont a nyílászáró-szerkezet hőátbocsátási tényezőjét (Uw) csökkentheti az ún. meleg-perem technológia alkalmazása.

Az alumínium üveggel való találkozási pontja kiváló hővezető, így hőmérsékletkülönbség alakulhat ki a hőszigetelő üveg közepe és pereme között, ami páralecsapódáshoz vezethet. A meleg-perem távtartó technológia csökkenti a páralecsapódás veszélyét a hőszigetelő üveg belső perem-felületén, mégpedig úgy, hogy a magas hővezető-képességű alumínium távtartó helyett alacsony hővezető képességű távtartó kerül a szigetelőüvegbe, gyengítve ezzel a fém-üveg érintkezés menték kialakuló hőhidat.

Számos „meleg-perem“ távtartó létezik ( pl. : Thermix, Swisspacer ) melyek anyaga lehet rozsdamentes acél, műanyag, illetve ezek kombinációja.

Előnyei tehát :                                                    

• Az alumíniumtól jobb hőszigetelés következtében magasabb felületi hőmérséklet a belső tér felőli üvegen.
• Csökken a páralecsapódás veszélye.
• Lényegesen alacsonyabb Uw–érték ( a nyílászáró mérete, illetve az üvegezés felület- kerület arányának függvényében).

Műanyag valamint fa nyílászárók esetében a teljes szerkezetre vonatkoztatott hőátbocsátási tényező ( Uw ) változását az alábbi táblázat szemlélteti ( 1500 * 1500 mm méretű, kétszárnyú nyílászáró ).